Kolozsvári Református Egyházmegye

2020. augusztus 07., péntek

Rólunk

2014. augusztus 11.

RólunkMEZŐKESZÜ

 A régészeti leletek, valamint az  Anonymusnál található hagyomány mind azt bizonyítják, hogy a honfoglaló törzsi szervezetek felbomlását követően, a X. század folyamán a Szent István-kori erdélyi vármegyék megszervezése idején a törzsszervezetekből kiszakadó vitézek a király szolgálatába álltak. Ilyen törzstöredékeket használt fel István király az egész ország területén, s így kerültek Erdélybe, a Szamos völgyébe a Jenő és Keszi törzsből. Ezen harcosok törzsnevét viselő helységek között szerepel Kolozsban, a Kis-Szamos völgyében KESZI, jelenlegi nevén MEZŐKESZÜ.

     

      A Kolozs megyei Mócs községtől 4 km-re fekvő, közel 300 lakosú falu 95%-a magyar nemzetiségű. Kitartóan ragaszkodik azonosságához, hitéhez és kultúrájához a Mezőség közepén.

      Az 1948-as ásatások alkalmával feltárt hunkori település a maiak tudatában is az egykori ősök lakóhelye volt. Nemcsak a hagyományban megmaradt Nagykeszü név utal erre (az idősek ma is így nevezik a régi falu helyét), de István király rendelete alapján ide építették fel tíz falu templomát. Az 1241-es Batukán vezette tatár invázió az egykori települést feldúlta, a pusztítás után tömegsír, leégett falu és romos templom maradt. A túlélő maroknyi lakosság a völgybe húzódott, a mai falu helyére.

      A települést írásos emlékek 1312-ben említik először és az 1300-as évek elején a pápai tizedjegyzékekben is szerepel. Ebben az időben építhették a ma látható templomot, amelynek egyes kövei a régi templomból származnak. 1332-ben már Keszev néven emlegetik, papja Joannes. A XVI. században, 1556 körül itt is győzött a reformáció.

      A jelenlegi templomban őrzik azt a faragott kőoszlopot, amelyik az eredeti templom kapuja volt. A régészek szerint ez századokon keresztül hányódott vagy lépcsőként szolgált. Ugyancsak a templomban őrzött boltíves mennyezetet tartó három darab kőoszlop is 1300 előtti templomra utal. Szintén múzeumi tárgyként őrzött víztartó kőveder található a templomban.

     A templom a falu középpontjának északi oldalán fekszik kelet-nyugati irányban. Tornya nincs. A gyümölcsfák közül kimagasló haranglábat 1772-ben építették. A nagyobbik harangon a következő felirat van: A Mezőkeszüi Ref. Egyháznak adománya 1922. schieb n. Szeben. A kisebbik harangon pedig a következő olvasható: Öntette Andrásovszki Efraim Kolozsvárt T. T. 1904.

     A templom egyhajós, mérete: 9,83 x 6,52. A hajónak árpád-kori falrészletei is lehetnek a régészek feltételezése szerint. A szentély 5,83 m hosszú, a hatszög három oldalával záródik. Magassága a fedélzetig 6,10 m. Délről 5 pilléren támaszkodik. Négy gótikus ablaka van, az északi oldalon nincsenek pillérek.

     Az öregek emlékeznek arra, hogy a templom mögött földhalom volt. Amikor egy részét elvitték, sok emberi csont került elő. A török-tatár dúlás idején az emberek a templomba menekültek, az ellenség felfedezte és lemészárolta őket. S könnyebb legyen az elhantolásuk, a tömegsírt a templom közelében ásták meg.

     A templom déli bejáratánál (1891-ben épült portikus) reneszánsz stílusú 231 x 172 cm-es mészkőből faragott, a Debreceni László által kibontott kapu fogad, melynek belvilága 169 x 99 cm. Ismeretlen mester faragta, Veres Antal és Novai Tamás keszüi lakosok készíttették. Erről tanúskodik a latin nyelvű felirat: „Hanc postem fecerunt fabricari Antonius Veres, Thomas Novai 1521”. Keretén leveles, indás fűzérdíszítés látható, fent a középen és a két sarokban angyalfejek vannak.

     A nyugati bejárat kapuja az 1535-ös évszámot viseli, a szószék pedig 1777-ből való. A kiskar feletti mennyezetet Horváth György és Horváth József építtették a saját költségükön Isten dicsőségére 1774-ben. Ugyanebben az évben épült a nagykar is, Veres János és felesége, Juhos Sára jóvoltából.

 Rólunk                                                                                                                                                                                     

      A szentélyben lévő 13 kazettából álló, mintegy 30 m2 –t kitevő festett kazettás mennyezet 1774-ben készült. Készítője Kövendi Sámuel és Kövendi János kolozsvári asztalosok, akik a bábonyi (1753) és a dicsőszentmártoni mennyezetet is készítették. A hajóban lévő 64 táblát kitevő, mintegy 70 m2 –nyi festett kazettás mennyezet 1788-ban készült. Ezt az egyház építtette saját költségén Szentgyörgyi István papsága alatt. Eredeti festése ma már alíg látható. A kiskar 1818-ban épült keszüi lakosok (Veres István és Veres Márton) költségén. Az orgona ugyancsak ebben az évben épült, költségei az egyházat terhelték. A harangláb 1772-ben készült.

      

     A templom falait freskók díszítik. 1970 körül belső tatarozás során láttak napvilágot a két különböző korszakban festett falképek. Ma három sziget látható belőlük. A szentély északi falán található „Királyok imádása” című kép, valamint a hajó északi falának középtengelyében, 3 m magasan látható „Kálvária-jelenet” kép a XIV. század első felében keletkezett. (I. réteg).

     A templomot a XV. század elején átalakították. Az átalakítás befejezéseként ikonográfiailag nagyon ritka kompoziciójú képet festettek a hajó északi falának középső szakaszába (II. réteg). Ma sajnos csak Tóth István rajzáról ismerjük ezt a nagy jelentőségű, izgalmas Utolsó Ítélet ábrázolást. A restaurátorok szerint a történeti Magyarországon ehhez hasonló kompozíció csak a szlovákiai Kiéte (Kietice) evangélikus templomában található. Ott 1427-ben festették a képeket.

     Az egyházközség értékes klenódiumai között a legrégebbi 1695-ből való, aranyozott szélű pohár. Felirata: keszi nohai – meni hart 1695.

                Lelkipásztorok névsora:  

 Baróthi György  (1804 -1818.október 18),

Pethő Lajos  (1819. július 9 - 1841. október 31.),

Salamon György (1842. április - 1886. december 13.),

Szabó József (1887 -1910),Rólunk

Molnár Ödön  (1911 - 1913),

Kocsis János  (1914 április  - 1921),

Fancsali Sándor (1921. dec.  1 - 1940. szeptember 30.),

Pataky Pál  (1940. okt. 1 - 1946. december 31.),

Kun Árpád  (1947. február 1 - 1965. december 31.),

Domján László  (1966. január 1 - 1972. október 1.),

Bak Áron (1972. dec. 1 - 1973. november 1.),

Herman János  (1973. dec. 1 - 1976. december 31.),

Köő László   (1977. április 1 - 1984. december 31.), beszolgáló lelkész???(1985.január 1- 1986. szeptember 30.)

 Kozma András (1986. okt.1- 1992. december 31.),

Jakab Sándor    (1993. január 20 - 1995. augusztus 31.),

Szöllősi János   (1996. szept.1 - 2003. május 31.),

Tárkányi Márton  (2003. okt. 1  - 2013. augusztus 31.),

Török-Csingó Adorján  (2013. október 1 - ).